Csokonai Vitéz Mihály: Dafnis hajnalkor
Dafnis hajnalkor
| Szép hajnal! emeld fel főldünk felett |
Bársonyban idvezli majd napkelet
Az aranyozott felhők közt szűz orcádat.
A madarak koncertjei tisztelnek már,
Sok fatetőn éneklő fülemüle rád vár.
Jer, vedd el fényeddel
A még iszonyú égnek gyászruháját,
Hogy messze szélessze
A mord éj fekete homályát! -
| Felkél a rózsákból, s illatozva |
Harmatos csókokkal játszadozva
Csipegeti fel még alvó kis társait.
Már susog a fáknak tetején kerengvén,
Majd piperés rétünknek kebelibe lengvén.
Szárnyra kél a víznél
A több zefirek nyájas kisded rajja,
A nedves vőlgy kedves
Szaggal tőlt liliomit nyalja.
| Rajta, kis szellőcskék! szedegessetek |
Míg Chlóém fel nem kél, siessetek
Vele pihenő mellyére s szácskájára.
Míg aluszik, játszodjatok édesemmel,
Majd ereit csiklandozzátok - fel;
Akkor súgjátok meg,
Hogy hajnal előtt Dafnis már pihegett,
Sóhajtván szép nevét
Itt e kis patak ere megett!
