Csokonai Vitéz Mihály: A fogadástétel
A fogadástétel
| Egy nyári estve Lillát, |
A tűzszemű leánykát,
Megláttam, és azonnal
Látnom, szeretnem - egy volt.
| Midőn az éjt sohajtva |
"Ne félj, Vitéz! csak engem
Zengj minden énekidben,
Lillát adom jutalmúl."
Fogadtam, és jutalmúl
Lillát megadta nékem.
| Most hát lekötve lévén, |
Lillát csak és csak Ámort.
