Csokonai Vitéz Mihály: Barátomnak
Tőled már sokszor hallék, |
Úgy el, bár vidor valék? |
Aki másszor, mint egy páva
Voltam a felőltözött |
Víg gavallérok között? |
Hogy most bús, komor vagyok, |
Mindenemmel felhagyok, |
És egész kompániákat
Kedveltetni jól tudám. - |
Úgy van: Lillát bírtam ám. |
Szívem csak szomorkodik, |
Két orcám halványodik; |
Sem leányt, sem cifraságot. -
Úgy van: Lillát fájlalom. - - |
Óh te, eltűnt angyalom! |