Csokonai Vitéz Mihály: [Vályi Klárához]
Vagy úgy lett a dolog, mint szíved kívánta? |
Megorvoslódott-e, ugyan mi [a] baja? |
Ott lévén az öröm fő paradicsoma. |
Mi a Vágnál gyakran sóhajtunk tégedet. |
Meg sem emlékezel rólunk hébe-hóba. |
Nem úgy kémleltük ki e nyáron lelkedet, |
Tarts hű barátomnak örökre engemet! |
Többet, jobbat, szebbet készítnek e kezek. |
Maradok állandó híved: Csokonai.