Csokonai Vitéz Mihály: Virág Benedek úrhoz
Virág Benedek úrhoz
Nékem zőld olajág s rózsalevél fedi
Békés homlokomat, s páfusi lantomon
A mirtusligetek lanyha Zefirjei
Békés homlokomat, s páfusi lantomon
A mirtusligetek lanyha Zefirjei
| Félszunnyadva enyelgenek. |
Míg Lillán zokogok s csonka panasszaim
A lágy alkonyodást sírni siettetik:
Szép kínzóm azalatt kedvese karjain
A lágy alkonyodást sírni siettetik:
Szép kínzóm azalatt kedvese karjain
| A Citére lugassa közt |
Próbálgatja nevem messze felejteni;
Én sírok, te pedig, zengedező Virág!
A zőld Pannoniát s Dácia szűzeit
Én sírok, te pedig, zengedező Virág!
A zőld Pannoniát s Dácia szűzeit
| Új hangokra tanítgatod. |
Hallom tárogatód tábori hangzatit,
Hallom Pest fala közt és Buda szirtjain;
Már a Karpatokat verdesik s a Tisza
Hallom Pest fala közt és Buda szirtjain;
Már a Karpatokat verdesik s a Tisza
| Síkján messze terűlnek el. |
Hallá Élizium berkeiben Horác
Szent árnyéka hazám bárdusa énekét,
És réz píramisán, melyet emelt maga,
Szent árnyéka hazám bárdusa énekét,
És réz píramisán, melyet emelt maga,
| Néked fő helyet engede. |
Látom lábod alatt a letiport halált -
Ní, mint küzdik az éj rettenetes fia!
Mint tajtékzik acél ínye, s eszén kivűl
Ní, mint küzdik az éj rettenetes fia!
Mint tajtékzik acél ínye, s eszén kivűl
| Mint ordítja kivert fogát! |
Látá ezt az örök hír; s felemelkedő
Két szárnyára vevé nagy nevedet, Virág!
S túl a csillagokon Melpomené fiát
Két szárnyára vevé nagy nevedet, Virág!
S túl a csillagokon Melpomené fiát
| Istenlé diadalmi hang. |
Megvan! Győzödelem! Rajta, nemes magyar,
Fűzz számodra babért s tégy örök oszlopot;
És sasszárnyaidon engem is, édesem,
Fűzz számodra babért s tégy örök oszlopot;
És sasszárnyaidon engem is, édesem,
| A szent Pimpla felé segíts! - |
A nap ködbe borúl, elfogy az Óceán,
A szirtok s a hegyek fellegi bércei
Elmállott hamuvá válnak; az ősz idő
A szirtok s a hegyek fellegi bércei
Elmállott hamuvá válnak; az ősz idő
| Mindent fékje után ragad: |
Eldűlnek Babylon tornyai, s nem lelik
Gyémánt jármokat a büszke tirannusok,
A nagy várakat és kis birodalmakat
Gyémánt jármokat a büszke tirannusok,
A nagy várakat és kis birodalmakat
| Vastag rozsda emészti meg. - |
Látjátok? vagy erős rémzetem áltat el?
Látjátok, ki van ott a düledékeken?
Ő az - Melpomené; a befaló Chaósz
Látjátok, ki van ott a düledékeken?
Ő az - Melpomené; a befaló Chaósz
| Mellén áll, s az ezer veszély |
Porja s füstje között, a zavaron belől,
Csendes fénybe ragyog mennyei homloka,
Megtartó szemeket vét Helikon felé;
Csendes fénybe ragyog mennyei homloka,
Megtartó szemeket vét Helikon felé;
| S élnek lantosi, él Virág. |
Élnek mindazok is, kik neki templomot
Szenteltek s kiket a lantosok áldanak;
Él a keszthelyi gróf, és az örök napok
Szenteltek s kiket a lantosok áldanak;
Él a keszthelyi gróf, és az örök napok
| Jussán nagy neve tűndököl. |
Jer hát, végy te babért, én olajágakat
Fűzök fel: te vitéz tárogatód szavát
Búdítsd, én meg ezüst lantomat izgatom:
Fűzök fel: te vitéz tárogatód szavát
Búdítsd, én meg ezüst lantomat izgatom:
| Zengjük Festeticset, jere! |
