Csokonai Vitéz Mihály: SERKENTÉS A NEMES MAGYAROKHOZ
SERKENTÉS A NEMES MAGYAROKHOZ
KÁNTÁTA
(Wéber)
A MAGYAROK KARJA
Hadra, pajtásim! serényen,
Vágjuk a francot keményen,
Dölyfös mérgét rontsuk meg
Vágjuk a francot keményen,
Dölyfös mérgét rontsuk meg
EGY HANG
Számra hérósok nem néznek,
Egy valóságos vitéznek
Bátorság kell, nem sereg.
Egy valóságos vitéznek
Bátorság kell, nem sereg.
KAR
Hadra, pajtásim! serényen,
Vágjuk a francot keményen,
Dölyfös mérgét rontsuk meg!
Vágjuk a francot keményen,
Dölyfös mérgét rontsuk meg!
A TÖRTÉNETEK MÚZSÁJA
Recitativo
Minő dal ez! -
Hármóniával zeng az égen,
Harsog hegyen, vőlgyön, cseréken,
És minden embert felbuzdít.
Sok szózat ez, de egy a hangszere;
Oly, mint midőn Izráel hadra-készűlőt vere,
Az Úr s Gedeon fegyvere!
Hármóniával zeng az égen,
Harsog hegyen, vőlgyön, cseréken,
És minden embert felbuzdít.
Sok szózat ez, de egy a hangszere;
Oly, mint midőn Izráel hadra-készűlőt vere,
Az Úr s Gedeon fegyvere!
MAGYAROK KARJA
Hadra pajtásim! serényen,
Vágjuk a francot keményen,
Dölyfös mérgét rontsuk meg!
Vágjuk a francot keményen,
Dölyfös mérgét rontsuk meg!
A TÖRTÉNETEK MÚZSÁJA
Recitativo
Mi borzasztó dal ez! -
A régi dolgokat vizsgáltam
S nem űgyelék a máiakra,
Melyek jobban tartoznak a fiakra,
Midőn a lármahang fülembe hat,
Indúlok, s érzek sok bús gondokat
Nyílt szívembe.
Egy hajdan szép országra nézek fel;
S ah! tollam íly bús lélekkel
Felvégyem-é, vagy ne!
A régi dolgokat vizsgáltam
S nem űgyelék a máiakra,
Melyek jobban tartoznak a fiakra,
Midőn a lármahang fülembe hat,
Indúlok, s érzek sok bús gondokat
Nyílt szívembe.
Egy hajdan szép országra nézek fel;
S ah! tollam íly bús lélekkel
Felvégyem-é, vagy ne!
ÁRIA
Hallatlan történetekbe
S borzasztókba kezdek most;
Vajha véres könnycseppekbe
Márthatnám a pappirost!
Íly gonoszság egysummában
Nincsen semmi krónikában.
A fiú az atyja vérét
Itta érzéktelenűl,
Ölte a testvér testvérét,
Sőt a vétek többre gyűl:
Szomjokat drágábbal óltják,
A felkent királyt elóltják.
S borzasztókba kezdek most;
Vajha véres könnycseppekbe
Márthatnám a pappirost!
Íly gonoszság egysummában
Nincsen semmi krónikában.
A fiú az atyja vérét
Itta érzéktelenűl,
Ölte a testvér testvérét,
Sőt a vétek többre gyűl:
Szomjokat drágábbal óltják,
A felkent királyt elóltják.
A MAGYAROK KARJA
Vágjuk e királyölőket,
A mi kardunk vesse őket
A setét pokolba be.
A mi kardunk vesse őket
A setét pokolba be.
EGY HANG
Emberséget színelétek,
Amidőn azt megtörétek,
Véres bosszú verjen le!
Amidőn azt megtörétek,
Véres bosszú verjen le!
A MAGYAROK KARJA
Vágjuk e királyölőket,
A mi kardunk vesse őket
A setét pokolba be.
A mi kardunk vesse őket
A setét pokolba be.
A TÖRTÉNETEK MÚZSÁJA
Sőt Teréziánk magzatja,
Aki néki mássa volt,
Lett vad mérgek áldozatja
És gyalázattal megholt.
Vére ártatlan folyt el,
Mérgesen itták azt fel.
Aki néki mássa volt,
Lett vad mérgek áldozatja
És gyalázattal megholt.
Vére ártatlan folyt el,
Mérgesen itták azt fel.
A MAGYAROK KARJA
A királyház magzatjáért
Álljunk bosszút s Tréziáért,
Kit hazánk most is sohajt.
Álljunk bosszút s Tréziáért,
Kit hazánk most is sohajt.
EGY HANG
Rettentő ez a latorság!
Állj bosszút, nemes magyarság!
Fel se vévén semmi bajt.
Állj bosszút, nemes magyarság!
Fel se vévén semmi bajt.
A MAGYAROK KARJA
A királyház magzatjáért
Álljunk bosszút s Tréziáért,
Kit hazánk most is sohajt.
Álljunk bosszút s Tréziáért,
Kit hazánk most is sohajt.
EGY BIRODALOMBÉLI NÉMET
Recitativo
Ti népek, - kik nyúgosztok békességbe, -
Királytok árnyékába még; -
Óh! lám, - minket mely rettentő inségbe
Ejtett a franc kegyetlenség. -
Ím, városinkat és szép mindenünket
Kegyetlenűl felperzselé, -
S vad nemzetként erővel nemzetünket
Polgári hadra ingerlé. -
Királytok árnyékába még; -
Óh! lám, - minket mely rettentő inségbe
Ejtett a franc kegyetlenség. -
Ím, városinkat és szép mindenünket
Kegyetlenűl felperzselé, -
S vad nemzetként erővel nemzetünket
Polgári hadra ingerlé. -
ARIOSO
Ne higyjetek kecsegtető szavának,
Mely a szabadsággal teli;
S bérért azt csácsogó apostolának,
Hogy most rabláncon nyögtök ti.
Irígyli, hogy szép békeségbe éljen
Országtok állandó időt.
S az kell, hogy több bóldogtalant szemléljen;
Óh, ó, verjétek vissza őt!
Mely a szabadsággal teli;
S bérért azt csácsogó apostolának,
Hogy most rabláncon nyögtök ti.
Irígyli, hogy szép békeségbe éljen
Országtok állandó időt.
S az kell, hogy több bóldogtalant szemléljen;
Óh, ó, verjétek vissza őt!
Két Magyar
EGY
Távozz, franc! magyar fülünkben
Csalfa szód kedvet nem lél.
Csalfa szód kedvet nem lél.
MÁSIK
A királyhűség lelkünkben
Lángol s még hazánkban él.
Lángol s még hazánkban él.
KETTEN
Népünk ezzel kerget be
Téged bojnyik-fészkedbe.
Téged bojnyik-fészkedbe.
KAR
Távozz, franc! magyar fülünkben
Csalfa szód kedvet nem lél.
Csalfa szód kedvet nem lél.
EGY CSEH
Eljöttek széleink felé
Hóhérdrabanti a pokolnak,
Hogy minket systematice
S moraliter majd meggyilkolnak.
Princ Károly Márssal megjelent,
Márs látszott e vitéz személyen:
S a tolvajnép mind széjjelment -
Éljen soká princ Károly! éljen!
Hóhérdrabanti a pokolnak,
Hogy minket systematice
S moraliter majd meggyilkolnak.
Princ Károly Márssal megjelent,
Márs látszott e vitéz személyen:
S a tolvajnép mind széjjelment -
Éljen soká princ Károly! éljen!
Két Magyar
EGYIK
Éljen! mert ő a hazának
Védelmére állt elő.
Védelmére állt elő.
MÁSIK
Majd sok ősz saját fiának
Mondja: mely vitéz volt ő.
Mondja: mely vitéz volt ő.
KETTEN
A veszély alig jött ránk,
Már segítni jött hozzánk.
Már segítni jött hozzánk.
KAR
Éljen, mert ő a hazának
Védelmére állt elő.
Védelmére állt elő.
EGY BELGA
Hát mi hogyne jajgatnánk,
Belgium szegény lakói!
Kik tudjuk, mint törtek ránk
Népünknek meggyilkolói,
S adtak, játszván csalfa színt,
Szabadságfát s gillotínt.
Belgium szegény lakói!
Kik tudjuk, mint törtek ránk
Népünknek meggyilkolói,
S adtak, játszván csalfa színt,
Szabadságfát s gillotínt.
Már nem méltó e határ
A sas árnyékában űlni;
A nyakasság büntet már,
S hév buzgóságunk kezd hűlni.
Ah, az engedetlenség
Semmi jót nem szűle még!
A sas árnyékában űlni;
A nyakasság büntet már,
S hév buzgóságunk kezd hűlni.
Ah, az engedetlenség
Semmi jót nem szűle még!
A MAGYAROK KARJA
Térjetek hát útatokra,
Rontsatok tirannustokra,
Hódolván királyunkhoz.
Rontsatok tirannustokra,
Hódolván királyunkhoz.
EGY HANG
Hogyha ismét hívek lésztek,
Tőle boldogságot vésztek,
Melyet bőlcs pálcája hoz.
Tőle boldogságot vésztek,
Melyet bőlcs pálcája hoz.
KAR
Térjetek hát útatokra,
Rontsatok tirannustokra,
Hódolván királytokhoz.
Rontsatok tirannustokra,
Hódolván királytokhoz.
EGY TIROLISI
A dühös franc széleinkről
Már felénk is bényomúlt.
Ámde roppant bérceinkről
Népünk által mind lehúllt.
A kemény stuccpattogásra
Omlott a sok franc rakásra.
Már felénk is bényomúlt.
Ámde roppant bérceinkről
Népünk által mind lehúllt.
A kemény stuccpattogásra
Omlott a sok franc rakásra.
Néktek hálá, jóbarátok,
Kik stuccot kűldétek ki;
Préda helyt kedves hazátok
Óltalmát szerzettük mi.
Mert h' a franc Tirolba menne,
Úgy a győzés súlyosb lenne.
Kik stuccot kűldétek ki;
Préda helyt kedves hazátok
Óltalmát szerzettük mi.
Mert h' a franc Tirolba menne,
Úgy a győzés súlyosb lenne.
A MAGYAROK KARJA
Hogy vitézűl harcolátok,
Isten terjesszen reátok
Érte bőv áldást alá.
Isten terjesszen reátok
Érte bőv áldást alá.
EGY HANG
Stuccot is, sőt mindenünket
Néktek adjuk, s életünket,
Hogyha szükségtek lesz rá.
Néktek adjuk, s életünket,
Hogyha szükségtek lesz rá.
KAR
Hogy vitézűl harcolátok,
Isten terjesszen reátok
Érte bőv áldást alá.
Isten terjesszen reátok
Érte bőv áldást alá.
A TÖRTÉNETEK MÚZSÁJA
Recitativo
Sebhedt szivemre mílyen ír! -
Belőle véres könnyek hemperegnek
Láttára íly szörnyű történeteknek,
Amelyeket mind emberség,
Mind Isten és vallás ellen
A hajdan még
Fényes, de most egész világ
Csúfjára elaljasodott franciaság
Terjesztni meg nem szűnik.
Belőle véres könnyek hemperegnek
Láttára íly szörnyű történeteknek,
Amelyeket mind emberség,
Mind Isten és vallás ellen
A hajdan még
Fényes, de most egész világ
Csúfjára elaljasodott franciaság
Terjesztni meg nem szűnik.
KAR
A gaz franciáknál egy nép is még
Mélyebb fenékre nem merűlt;
Légyen dühösségedbe vég,
Mert a te bűnöd sokra gyűlt.
Mélyebb fenékre nem merűlt;
Légyen dühösségedbe vég,
Mert a te bűnöd sokra gyűlt.