Csokonai Vitéz Mihály: Proo: Panaszolkodik egy mindenbe szerencsétlen, de igaz lelkű ember
A bút nem bírhatja testem. |
Pixisével majd csap agyon. |
Minden kedv tőlem elhala. |
Bár égből a segedelem |
Mert minden mostoha nálunk, |
Melyt nem bírván soha vállunk, |
Már rajtam bánatok állnak, |
S a búk szívembe leszállnak. |