Fazekas Mihály: Exsurge cor meum
Szívem, emelkedjél |
Légy tántoríthatatlan;
A rossz szerencsének |
S rendetlenségének |
Pálmát ne engedjél, |
Szívem, emelkedjél. |
Ne szünj reményleni, |
Kellemetesebb az ég;
Majd ha jól kiderűl, |
S a bús tenger leűl, |
Szép lesz rajta menni, |
Ne szünj reményleni. |
Csak dühösködjetek, |
Szórjatok lángot, egek,
Mindég nem tartatok, |
Majd más csillagzatok |
Lenyomják mérgetek, |
Csak dühösködjetek. |
Reménylek, míg élek, |
Akármint fújjon a szél.
A hab ha rám dűl is, |
Hajóm elmerül is: |
Úszva is reménylek, |
Reménylek, míg élek. |
Szívem, békével élj, |
Reménységem győzni fog;
Amit sok átkozott |
Esztendő nem hozott, |
Megád egy perc, ne félj; |
Szívem, békével élj! |