Földi János: Horátz' X-dik éneke a' II-dik könyvből.
Horátz' X-dik éneke a' II-dik könyvből.
Bóldogabbann élsz, Licini, ha méllyre
Sem sietsz mindég, sem előre, tartván
Szélveszes zajtól, igen a' tsavargó
A' kinek nem rút az arany közép-szer,
Nem hever szalmás kalyibák' temérdek
Szennyiben, nem kap sok irígy szemet szúrtt
Többször ingattyák szelek a' nagy-izmos
Szál-fenyőt; súlyosb zuhanással esnek
A' magas tornyok: 's az egekbe'-kőltt tűz
Jót reményl roszszban, de viszont gonosztól
Retteg a' jóban, az igaz nemes szív.
Isten a' borzas telet újra hozza,
Nem, ha most roszsz állapotod, nem úgy lesz
Még jövendőben. Tziterát fog ollykor
Fébus-is, 's mindég nem ereszt repűlő
Terhes inséggel rakodott idődben
Légy erős, 's bízzál. Okoson viszontag,
A' midőn kedve szeleken meg-indúl,
Sem sietsz mindég, sem előre, tartván
Szélveszes zajtól, igen a' tsavargó
| Partra nem űgyelsz. |
Nem hever szalmás kalyibák' temérdek
Szennyiben, nem kap sok irígy szemet szúrtt
| Nagy palotákon. |
Szál-fenyőt; súlyosb zuhanással esnek
A' magas tornyok: 's az egekbe'-kőltt tűz
| Nagy hegyeket tsap. |
Retteg a' jóban, az igaz nemes szív.
Isten a' borzas telet újra hozza,
| 'S el-viszi ismét. |
Még jövendőben. Tziterát fog ollykor
Fébus-is, 's mindég nem ereszt repűlő
| Nyílakat íve. |
Légy erős, 's bízzál. Okoson viszontag,
A' midőn kedve szeleken meg-indúl,
| Vond-le vitorlád'. |
