Földi János: Neobule.
Nyomorúság sem enyelgő szerelemmel, |
Vagy Atyád' nyelve' kudartzára meg-ijjedve remegni.
Néked a' Vénusi Gyermek kosaradról |
Liparei Hebrus, ama' nyalka legény, el-veszi gondod'.
Derekassabb Lovas ő Bellerophonnál, |
Ha be-kentt vállait egyszer Tiberisben mosogatta.
Tud az, a' síkra ki-űzött, seregestűl |
'S az erős vad-kanokat, gyors, ligetekből kikerítni.