Gyulai Pál: OKTÓBERBEN.
OKTÓBERBEN.
Merre tűntél, hova lettél
Völgyek, halmok friss virága?
Mért halványulsz, miért hervadsz
Erdők, berkek még zöld ága?
Völgyek, halmok friss virága?
Mért halványulsz, miért hervadsz
Erdők, berkek még zöld ága?
| Sirján, kik elestek |
| A véres csatákon, |
| Halott-koszorúnak |
| Hullatám virágom' |
| S míg egy új tavasznak |
| Piros fénye támad, |
| Halovány szinemmel |
| Gyászolom hazámat. |
Fényes hajnal, vidám hajnal,
Régi arcod, fényed hol van?
Tiszta kék ég mért jelensz meg
Oly korán már gyászfátyolban?
Régi arcod, fényed hol van?
Tiszta kék ég mért jelensz meg
Oly korán már gyászfátyolban?
| Fényünk villogásán |
| Halt el kardotoknak, |
| Szemeink a könnytől |
| Nem mosolyoghatnak |
| Szégyen és gyalázat |
| Ég lelkünk haragján, |
| Megtagadva tőlünk |
| Bosszuálló villám. |
Lanyha szellő, játszi szellő
Merre röpkedsz szárnyaiddal?
Hova lettek kisérőid:
Enyhe harmat és madárdal?
Merre röpkedsz szárnyaiddal?
Hova lettek kisérőid:
Enyhe harmat és madárdal?
| A harmat könnyé lett, |
| A dal hattyuének, |
| Társim vér, sohajtás |
| És átok levének. |
| És viharrá nővén |
| Járom a világot, |
| Szálljon a zsarnokra |
| Vér, sohajtás, átok! |
1849
