József Attila: Aron Cotrus Gyárban
Aron Cotrus
Gyárban
Gyárban
Társam a fene robotban,
nem züllhetsz el már te se jobban...
nem züllhetsz el már te se jobban...
mi az urak börtöne ama pokol
katlanához, amelyben olvadozol?...
a vérveritékes napszám bére
alig elegendő kenyérre...
katlanához, amelyben olvadozol?...
a vérveritékes napszám bére
alig elegendő kenyérre...
gyúrod, vered a meleg acélt,
a mágnásokért, a nagyurakért...
sujtsz... s úgy marja a szikra-ragya
robotod óráin testedet,
a mágnásokért, a nagyurakért...
sujtsz... s úgy marja a szikra-ragya
robotod óráin testedet,
mint az áztatott kötelek |
és mint a puska agya... |
mint egy pokolban vergődsz s elalélsz
vörös szikraesőben pesti
és bukaresti
ocsmány és hasas urakért,
herékért, kik a te munkádból s a te vak
alázatodból palotákat emelnek
maguknak a Dombovicánál meg a Duna mellett...
vörös szikraesőben pesti
és bukaresti
ocsmány és hasas urakért,
herékért, kik a te munkádból s a te vak
alázatodból palotákat emelnek
maguknak a Dombovicánál meg a Duna mellett...
törnéd a törvényt, ontanál vért, - bármihez is láss,
nem süllyedhetsz mélyebbre sohase... pajtás!
nem süllyedhetsz mélyebbre sohase... pajtás!