József Attila: MANCINAK (ÉS MISKÁNAK)
MANCINAK (ÉS MISKÁNAK)
A kenyeret s a csókot hirdetem
Két testvér-tornyát a teljesülésnek
Öregek, ifjak vágyódnak velem,
A rohanók és akik mindig késnek.
Két testvér-tornyát a teljesülésnek
Öregek, ifjak vágyódnak velem,
A rohanók és akik mindig késnek.
Mert elapad a lélek és a vér
Ha a szárazság marja ajkainkat
S hová már a napfény sohase ér,
A szívbe a bú sötét lombot ingat.
Ha a szárazság marja ajkainkat
S hová már a napfény sohase ér,
A szívbe a bú sötét lombot ingat.
Mert szent a lány, ki asszony lesz s a csók
S kiből a kenyér megterem: a férfi.
Mint tavasz-délben szálló kócsagok
Kiknek útját a végtelenség méri:
S kiből a kenyér megterem: a férfi.
Mint tavasz-délben szálló kócsagok
Kiknek útját a végtelenség méri:
Ugy szállnak ők a boldogságba el,
S szavukra mámoros isten felel.
S szavukra mámoros isten felel.
1924. jan. 22.
