József Attila: ÚTRAHÍVÁS
hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal.
Ismeretlen, messzi vizek hulláma,
halld, idemormol.
csolnakom ring, szállna az útra máris!
Ó, hiszen vár engem a messzi szépség
szűz kikötője!
s büszke várát nagy szemed enyhe fényén
símogatván, tégye barátosabbá
ifjui kellem!
színü álmom fárosza gyúl, ha este
fölsuhanván vágyim, utánad úsznak
s csillog ezüstjük!
Eh, mit is vársz - jössz-e, vagy elragadlak -
akarásom nem töröm össze lányos
ostobaságon!