József Attila: SZÓLT AZ EMBER
Aztán azt mondta: Körtefa vagyok.
S gyökere lett a föld, dereka a magasság,
Lombja az ég
És körtét ettek a bogarak,
A madarak, az éhes csillagok.
Aztán azt mondta: Szén és vas vagyok.
És csörömpölő acélműhelyekben
Hogy a halállal és az új időkkel
Száguldják meg a versenyt dübörögve
Szédítő, karcsú expresszvonatok.
S csak azt nem mondta, hogy ember vagyok.