József Attila: VIRÁGOS
Feleségemhez ballagok,
Kinő a földből már a nyár,
Feleségemmel vár a nyár.
Szívemmel ül, mint küszöbön,
Komoly örömmel énekel,
Erős urának énekel.
Ne bujdosódj már patakon -
Csobogott nap mint nap a víz,
Tiszta már kövem, mint a víz.
Tornyunkat rakni való vagy;
Lakom szivedben, én uram,
Gyere már haza, én uram."
Zászlókkal, zenékkel megyek,
Mikorra kedved könnyet ér,
Akkorra urad odaér.