József Attila: HOSSZÚ AZ ÚRISTEN
rövid a szalonna,
nyavalyás a szegény ember,
mintha gazdag volna.
réti ösvény volna
s rajt libegnének a lányok
tejért a majorba.
püspököké mégis,
rábízná pedig siralmas
dolgát a szegény is.
asszonyának szoknya -
az ájtatos Úristenhez
vigadozva szokna.
sokútú világra,
a legbajosabb dülőkön
a szegényt találja.
seregekké lenne,
szegény ember, ha elpusztul,
nem is pihen benne.