József Attila: (A HULLÁMOK LÁGY TÁNCA...)
a lombok gyenge lejtése az éjjelt
lassudan hozták s csillagok raját
hívták reszketni az egekre széjjel.
mozdulnak benn a szívben ringatóan,
emlékezés visszfénye, szerelem
hatalma ring, mint a nagy víz a tóban.
Itt tangót jár a sok lány és fiú,
a sok számító, kedves és hiú.
De némán, hiszen ráér a természet,
a zene mögött zúg az örök erdő.