Juhász Gyula: Csönd
Csönd
Az aranyos mennyezet fele zsongva
Az óriás, üres templomhajóba'
Még ott suttog az elszálló ima.
Az óriás, üres templomhajóba'
Még ott suttog az elszálló ima.
Piros sebeit némán viselvén,
Mennyei búsan mosolyog keresztjén
A boldogságos Miriám fia.
Mennyei búsan mosolyog keresztjén
A boldogságos Miriám fia.
S az áhítatot teregető csöndben,
A tömjénterhes, lilás levegőben
Szirmát bontja a rosa mystica!
A tömjénterhes, lilás levegőben
Szirmát bontja a rosa mystica!
