Juhász Gyula: Majtény
A hanyatló nap rőt üszkében égve
Magányos máglyaként tűz a vidékre,
Melyet behamvazgat az alkonyat.
Mint éjszínű holló tetem fölött,
Most hulljatok, hamvazzatok ködök,
Ne lássam a rögöt, mely dicstelen.
Mely visszahozza a Nagyságosat,
Vészféke elszakadna tán neki:
S azzal a szent s besározott zászlóval
Köszöntenék elárult hívei!