Juhász Gyula: Görög elégia
Görög elégia
Állok sírva, dalolva, árván,
Az Akropolis romjai alatt,
A Partenon törött tövében,
Míg élet és idő száll és szalad.
Az Akropolis romjai alatt,
A Partenon törött tövében,
Míg élet és idő száll és szalad.
Ó Akropolis, dicső jón ég,
Ó Partenon, szép szűz öröm,
Most mérges már nyila Erosznak
S utánunk egy jöhet: a vízözön!
Ó Partenon, szép szűz öröm,
Most mérges már nyila Erosznak
S utánunk egy jöhet: a vízözön!
Most törött torzó már Apolló
És Afrodité teste csonka már -
Párkák kezében gyors az olló
És Afrodité teste csonka már -
Párkák kezében gyors az olló
És seprű Dionizosz bora már.
Hideg a márvány és merev a forma
S a szél nagypéntek siralmát dalolja!
Hideg a márvány és merev a forma
S a szél nagypéntek siralmát dalolja!
