Juhász Gyula: Öreg hotel...
A kurta utca sarkán,
Száz emlékem benned tanyáz,
Rozoga ház, nagy sárga ház
És minden emlék halvány.
Didergős őszi esték,
Kenyértelen, bús lomha dél,
Fáradt inak, vánnyadt kedély, -
Szürkéllő ódon emlék.
Nagy tűzfalak magánya,
Utolsó vers, végső garas,
Elérhetetlen, bús, magas,
Letört, nagyálmú pálya.
Kifáradt, barna árnyak,
Egy asszony, aki nem szeret,
Egy éj, mikor már nem leszek,
Tűnt arcok sírva várnak!
Te vádas, árnyas emlék,
Lelkem ma újra babonás,
Öreg hotel, nagy sárga ház,
Rám vár tűnt őszi estéd!