Juhász Gyula: Mégis oly szép...
Melyből minden öröm s erő kiömlött,
Tört karddal, mely csúfos kudarcba tört el
És ellened fordult, ó bús legyőzött,
Mely néked nyílt s elhervadt, mint a lelked
És tört zászlóval, melyre írva: Bánat
S mellyel vert életed eseng kegyelmet,
Fölötte kék sátor a csillogó ég,
Alatta tarka szőnyeg az örök föld.
Enged, hogy élj, szegény, szomorú ördög,
Ég és pokol reményétől elesve.