Juhász Gyula: Isteni líra
Isteni líra
Ó zengj, isteni líra! Zaján a földi ködnek,
Zengj túl te égi gőggel a testvér csillagokra,
Vágyaktól hangjaid a végtelenbe nőnek
S lobogva ég a szív, mint Hóreb csipkebokra!
Zengj túl te égi gőggel a testvér csillagokra,
Vágyaktól hangjaid a végtelenbe nőnek
S lobogva ég a szív, mint Hóreb csipkebokra!
Szegény, szegény vagyok! De zengj, isteni líra
S a távoli egek fényével homlokomra
Tüzelj, ihlet tüze s elomló napjaimra
Örök fényt csalj rímek és ütemek kohója!
S a távoli egek fényével homlokomra
Tüzelj, ihlet tüze s elomló napjaimra
Örök fényt csalj rímek és ütemek kohója!
E dalt magában egy magános szív dalolja,
Magának zengi ő, de a daloknak sírja,
A zengő temető, a föld az égi boltra
Veri a dallamot. Ó zengj, isteni líra!
Magának zengi ő, de a daloknak sírja,
A zengő temető, a föld az égi boltra
Veri a dallamot. Ó zengj, isteni líra!
