Juhász Gyula: Pozsony
Koronás város a bús végeken,
Míg arany tallért hint a gyászpompás ősz,
Én ligetednek árnyát keresem.
Petőfi és Reviczky árnya int,
Ó első szerelem, tűnt ifjú éden,
Mely nem ismétli többé dalait.
Mily kedves és mily fájó vagy te már.
Már itt az ősz és rám az este vár.
De ligetedben, néma utakon
Pompázva int két örök fájdalom.