Juhász Gyula: Emőd Tamásnak
Emőd Tamásnak
Hallgatsz s e csönd oly beszédes nekem,
Elhallgatom magányos éjeken.
Elhallgatom magányos éjeken.
Robot jaját hallom belőle szólni,
Arany szívvel ólomba kell omolni.
Arany szívvel ólomba kell omolni.
Vagy hogy egészebb vers nélkül az élet
S csak élni szépen az igaz művészet?
S csak élni szépen az igaz művészet?
Hisz ifjú vagy és kedves ifjú nőknek
Hallgatsz s virágaid szívedbe nőnek.
Hallgatsz s virágaid szívedbe nőnek.
Hallgatsz s csönded oly beszédes nekem,
Elhallgatom magányos éjeken.
Elhallgatom magányos éjeken.
