Juhász Gyula: Innominata
Innominata
Egy ismeretlen, névtelen leány
Azt írta nékem: látott és szeret.
De találkoznunk nékünk nem lehet.
Azt írta nékem: látott és szeret.
De találkoznunk nékünk nem lehet.
Sokszor tűnődöm rajta: milyen ő,
A mosolya, a szava, a szeme
S beszélgetek a távolból vele.
A mosolya, a szava, a szeme
S beszélgetek a távolból vele.
Fiatal lány, szerettem én nagyon,
Adtam szívet, hitet, vágyat sokat
S hiába volt száz égő áldozat.
Adtam szívet, hitet, vágyat sokat
S hiába volt száz égő áldozat.
Miért szeretsz? A bánatért talán,
Mely férfilelkemből lelkedbe tör
S miért szaladsz meg bánatom elől?
Mely férfilelkemből lelkedbe tör
S miért szaladsz meg bánatom elől?
Jó tudnom azt, hogy valaki szeret
S keresem szemek mélyén szerteszét
Szerelmed angyali üdvözletét...
S keresem szemek mélyén szerteszét
Szerelmed angyali üdvözletét...
