Juhász Gyula: Júlia
Júlia
...Ó látod, minden késő már. Jöhetnek
Megértői az elfáradt ütemnek,
Mely végtelenbe és éjbe lehanyatlott.
Jövendő arcok,
Mit bámultok már? Kései kudarcot!
Megértői az elfáradt ütemnek,
Mely végtelenbe és éjbe lehanyatlott.
Jövendő arcok,
Mit bámultok már? Kései kudarcot!
Ó látod, minden késő már. Hiába
A szerelem rózsája. Rög porába
Hervad csupán és sírnak éjjelébe.
Ó szépek szépe,
Siess rózsáddal egy élő elébe!
A szerelem rózsája. Rög porába
Hervad csupán és sírnak éjjelébe.
Ó szépek szépe,
Siess rózsáddal egy élő elébe!
Mert látod, minden késő. Bús dicsőség,
Zászló, mely beteríti néma hősét,
Ki elesett az áldatlan kudarcban.
Miért rohantam?
Egy hulló csillagért borús magasban.
Zászló, mely beteríti néma hősét,
Ki elesett az áldatlan kudarcban.
Miért rohantam?
Egy hulló csillagért borús magasban.
