Juhász Gyula: Emlékek útján
Hol ifjú voltam és szomorú voltam.
Hol Annáért volt szép a dal s a bánat.
Hol ifjú lánnyal vígan kóboroltam.
Tűnt zongorát hall fölujjongni vágyam.
Egy hervatag kert visszhangozza léptem.
Egy fát keresnék, hol szívet faragtam.
Vidéki bánat föllege hajol rám...
Vezet az emlék, pislogó lidércfény.
S csak temetőknek kapuit találom.