Juhász Gyula: Auróra
Auróra
Egyszer fehér és rózsaszin
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.
Máskor bíborral ékesen
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.
De mindig Auróra lám,
A serkentő, a zengő
S a legsötétebb éj után
Csak eljő.
A serkentő, a zengő
S a legsötétebb éj után
Csak eljő.
Eljő és ébred az öröm,
A vágy, a munka, élet
És Memnon szobra repesőn
Zenélhet!
A vágy, a munka, élet
És Memnon szobra repesőn
Zenélhet!
