Juhász Gyula: Még egy nefelejcset...
Még egy nefelejcset...
Sírodra küldöm ezt a sóhajt,
Kit szívem százszor visszaóhajt,
Ha ember, élet fájva bánt,
Kit szívem százszor visszaóhajt,
Ha ember, élet fájva bánt,
Apám, hű és bús krisztusarcod
Feledtet harcot és kudarcot
És jobb leszek, gondolva rád!
Feledtet harcot és kudarcot
És jobb leszek, gondolva rád!
Az Embert érted szánom, áldom,
A szenvedő mind, mind barátom,
Mert rokonod, szegény apám.
A szenvedő mind, mind barátom,
Mert rokonod, szegény apám.
Minden dalom egy nefelejcs lett,
Mely hirdeti, hogy ne felejtsed,
Apád mért ment el oly korán?
Mely hirdeti, hogy ne felejtsed,
Apád mért ment el oly korán?
