Juhász Gyula: Dús őszi nap...
Dús őszi nap...
Dús őszi nap: talán ez az utolsó
S talán azért is oly szép. Bús remek.
Pereg az ákác lombja és az orsó,
Sorsom orsója is gyorsan pereg.
S talán azért is oly szép. Bús remek.
Pereg az ákác lombja és az orsó,
Sorsom orsója is gyorsan pereg.
A nap most ontja aranyát pazarlón,
Hogy megremeg e fényben a levél
És néha szél jön és csöndes viharzón
Aranyeső hull, haldokló, ledér.
Hogy megremeg e fényben a levél
És néha szél jön és csöndes viharzón
Aranyeső hull, haldokló, ledér.
Ó nap: te is búcsúzol már e tájról
S tűnt nyári ünnepek fényét viszed,
A tarlón már szürkéll az őszi fátyol
S dérrel derűsek már a reggelek.
S tűnt nyári ünnepek fényét viszed,
A tarlón már szürkéll az őszi fátyol
S dérrel derűsek már a reggelek.
A csorda már a kora délutánban
Ballag haza, az árnyék egyre nő
S az őszirózsák hervatag hazája
Szelíden vár: a boldog temető.
Ballag haza, az árnyék egyre nő
S az őszirózsák hervatag hazája
Szelíden vár: a boldog temető.
