Juhász Gyula: Mikes
Nyájas panaszt, jámbor vigaszt koholt,
Nagy fejedelme már régen halott volt
És gúnyája és kedve is kopott.
Kuruc harcok rézdobja hallgatott,
Tárogatóknak fája eltörött rég,
Rög és virág lett a sok hős halott!
Gubbasztott híven csöndes bánatán,
A mulandóság ült szemben vele.
Erdélyt siratta és az égre gondolt,
A halottak közt maga is halott volt.