Juhász Gyula: CSILLAGKÖNNYEK
CSILLAGKÖNNYEK
Franz Evers
A holdjavesztett éj vak csüggedéssel,
Sötétlő arccal áll a föld felett,
Kihalt világ, csak nyárfák remegése
Sóhajtja vissza a derűs eget.
Sötétlő arccal áll a föld felett,
Kihalt világ, csak nyárfák remegése
Sóhajtja vissza a derűs eget.
Halálra fáradt hattyúdal hasítja
Keresztül a tavat, mely átremeg,
Az ég e kék, mély éjszakába sírta
A csillagkönnyeket.
Keresztül a tavat, mely átremeg,
Az ég e kék, mély éjszakába sírta
A csillagkönnyeket.
1906
