Juhász Gyula: Tökéletlen utánzás zsoltára
Tökéletlen utánzás zsoltára
Ez a szomorú táj a tájunk,
Magyar táj, búval és borúval,
Nem örülünk, de fájva fájunk,
És a dalunk is bús, borús dal.
Magyar táj, búval és borúval,
Nem örülünk, de fájva fájunk,
És a dalunk is bús, borús dal.
Itt nincs reménye az igaznak
És nincs malasztja az igének,
Itt csak a bú bora vigasztal
S az ifjak is mind koravének.
És nincs malasztja az igének,
Itt csak a bú bora vigasztal
S az ifjak is mind koravének.
Sötét hatalmak ülnek itten,
Fekete végzet a vitorlánk,
A Sátán itt az Úr, az Isten
És átokká lesz a zsolozsmánk.
Fekete végzet a vitorlánk,
A Sátán itt az Úr, az Isten
És átokká lesz a zsolozsmánk.
Testvéreim, hiába minden,
Itt úr a hitvány és a kába,
Nagy rontás ül a lelkeinken,
Ady-utánzás is hiába!
Itt úr a hitvány és a kába,
Nagy rontás ül a lelkeinken,
Ady-utánzás is hiába!
1921
