Juhász Gyula: MERENGÉS
Csillagokba szállok, messze föld felett,
Repülök a lélek szárnyain lebegve
S letekintve látom a tűnt éveket.
Rám mosolyg szelíden, mint bús holdsugár,
Elhullt napjaimnak legszebbik virága
S rám a messze éjben sírok árnya vár!
Bágyadó világgal gyorsan ellebeg -
És fölöttem szépen elfödik a holdat
Hamuszínű, szürke őszi fellegek. -