Juhász Gyula: MULANDÓSÁG
MULANDÓSÁG
Hiába mondod, hogy szép a tavasz,
Az ősz sokkalta szebb nekem:
Midőn a dér megüli a mezőt
S elhervaszt mindent a bús réteken;
Midőn a dér megüli a mezőt
És zord enyészet leng a téreken.
Az ősz sokkalta szebb nekem:
Midőn a dér megüli a mezőt
S elhervaszt mindent a bús réteken;
Midőn a dér megüli a mezőt
És zord enyészet leng a téreken.
Hiába mondod, hogy szép a tavasz,
Midőn kifeslik a nyíló virág.
Az ősz, az elmúló nyár szebb nekem,
Oh szebb nekem az őszi sárgaság.
Midőn a dér megüli a mezőket
S a réten őszi rózsák termenek
- Midőn harasztok zörgő hahotája
- Arcunkba vágja az - enyészetet!
Midőn kifeslik a nyíló virág.
Az ősz, az elmúló nyár szebb nekem,
Oh szebb nekem az őszi sárgaság.
Midőn a dér megüli a mezőket
S a réten őszi rózsák termenek
- Midőn harasztok zörgő hahotája
- Arcunkba vágja az - enyészetet!
1899
