Karinthy Frigyes: Ősz
Égő sebet szivemre;
Nap, ne vakíts, világíts,
Nem nézek a szemedbe.
Csókolj, ne a fogaddal;
Ki önnön sírod ásod
Ember, ne ránts magaddal.
Megvárom a gyümölcsöd
Nem rugdalok markodba
Végzet, lazítsd a görcsöd.
S ne tudja meg, miért él;
Ígérd már másnak, Isten,
Amit nekem igértél.