Kisfaludy Károly: Bajnokdíj.
Bajnokdíj.
Három ifju bajnok ége
Egy szép szűzért hajdanán,
Már is érte kardra kelnek,
De imígy szól a leány:
Egy szép szűzért hajdanán,
Már is érte kardra kelnek,
De imígy szól a leány:
Ily küzdés csak búra kisztet,
Más adót kíván e szív:
Künn az ellen, kardot annak,
Hon s szabadság arra hív!
Más adót kíván e szív:
Künn az ellen, kardot annak,
Hon s szabadság arra hív!
S a ki nékem onnan hozza
Majd a legszebb hősi jelt,
Még ha keble értem érez,
Bírja ezt a hű kebelt.
Majd a legszebb hősi jelt,
Még ha keble értem érez,
Bírja ezt a hű kebelt.
És az íjak vészbe szállnak
Nyerni kettős koszorút,
S vívnak, míg a tört ellenhad
Futva végez háborút.
Nyerni kettős koszorút,
S vívnak, míg a tört ellenhad
Futva végez háborút.
Büszke Tódor jő először,
Lova szinte roskadoz,
Annyi boglár csillog rajta,
Annyi gyöngyöt, kincset hoz.
Lova szinte roskadoz,
Annyi boglár csillog rajta,
Annyi gyöngyöt, kincset hoz.
A vad Ákos jő nyomában,
Bús rabok kisérik őt,
Hoz fegyvert, hoz paripákat,
És egy izmos basafőt.
Bús rabok kisérik őt,
Hoz fegyvert, hoz paripákat,
És egy izmos basafőt.
Későn érkezik jó Béda
Nyájas arcza halovány,
S mint hó közt a rózsa kelyhe,
Égseb mellén, homlokán.
Nyájas arcza halovány,
S mint hó közt a rózsa kelyhe,
Égseb mellén, homlokán.
Halvány bajnok! érzetemnek
Titkos vágya ím betelt,
Mély sebet hozsz, hősvirágot,
Tettben dús szerelmi jelt.
Titkos vágya ím betelt,
Mély sebet hozsz, hősvirágot,
Tettben dús szerelmi jelt.
Így a szűz; de büszke Tódor
Porba sujtva kincseit.
A seb, szól, még nem elég jel,
Mondja kiki tetteit.
Porba sujtva kincseit.
A seb, szól, még nem elég jel,
Mondja kiki tetteit.
Én az ellenvárba dúlva,
Vérpatakhoz ontva vért,
A vezértől küzdve nyertem
Ezt a kedves csalfa bért.
Vérpatakhoz ontva vért,
A vezértől küzdve nyertem
Ezt a kedves csalfa bért.
Én magát ölém, mond Ákos,
Bár hires volt ereje,
S minthogy népe véle dőlt le,
Kincsinél nagyobb feje.
Bár hires volt ereje,
S minthogy népe véle dőlt le,
Kincsinél nagyobb feje.
Én törék mind erre útat,
Én első a vár falán:
Igy levétek győztesekké
Elszánt tettem vérnyomán.
Én első a vár falán:
Igy levétek győztesekké
Elszánt tettem vérnyomán.
Így szól Béda, s nem vitatja
Senki már a hősi jelt,
És ő nyerte és ölelte
A kéjhabzó szűz kebelt.
Senki már a hősi jelt,
És ő nyerte és ölelte
A kéjhabzó szűz kebelt.
