Kölcsey Ferenc: A KÖLTŐ
A KÖLTŐ
| Két istenasszony, amidőn születtem, |
S most, mint örökre vidám grácia,
Szelíd tavaszban lengenek mellettem.
| Egyik, kitől az égi lantot vettem, |
Másik te vagy csendes Fantázia,
Ki rózsaleplet vígan vonsz felettem.
| Amannak oltárt nyögdelő szelek, |
Echónak ellenében szentelek.
| Neked virító bükkjeim sátoránál, |
Fűzök hajadba rózsalombokat.
Sződemeter, 1811. szeptember 7-e után
