Kölcsey Ferenc: FELELET KAZINCZY ELSŐ SZONETTJÉRE
FELELET KAZINCZY ELSŐ SZONETTJÉRE
Pirúlva jött fel égi szép tüzével
Auróra, s láng borítá képemet,
Szemléltem őt szelíd tekintetével,
És Lotti képe tölté lelkemet.
Auróra, s láng borítá képemet,
Szemléltem őt szelíd tekintetével,
És Lotti képe tölté lelkemet.
Búsan dallott egy fűlmile, énekével,
Mint Orfeusz, áthevítvén szívemet,
Szelíd álomnak karján szendergém el,
És Lotti képe tölté lelkemet.
Mint Orfeusz, áthevítvén szívemet,
Szelíd álomnak karján szendergém el,
És Lotti képe tölté lelkemet.
Csenddel merengvén bájos képzetembe,
Remegve fogtam lantomat kezembe,
S az édes Ámort zengék húrjaim.
Remegve fogtam lantomat kezembe,
S az édes Ámort zengék húrjaim.
De, óh, Kazinczyt hallám, énekére
Bámúltak a Kegyek, s Ámor, Cythére,
S egyszerre némúltak meg dalaim.
Bámúltak a Kegyek, s Ámor, Cythére,
S egyszerre némúltak meg dalaim.
Álmosd, 1813. június
