Komjáthy Jenő: RAGADJ KI, ÉN LELKEM!
Magamból engemet!
Merész nézéseddel
Hasítsd át az eget!
Bocsáss rajt az égbe!
Testesülj meg, szellem,
Ki lakol a mélybe!
Szememmel az eget,
Át akarom gyúrni
A nagy természetet.
Volt öröktül vágyam,
Elmémmel diadalt
Ülni minden tárgyon
Faragni szeretnék,
Kővé szilárdítni
A légnemü eszmét;
Testeket gondolni,
Eszemmel az ősvak
Anyagba hatolni;
Lángokat zengeni,
Hatalmas igével
Alkotni, dönteni.
Eleget szenvedtem:
Ragadj, büszke lélek,
Magamon túl engem!
Üss a földre, égre;
Szenvedő nagy lélek,
Cselekedjél végre!