Kosztolányi Dezső: FEBRUÁRI DÉLUTÁN
FEBRUÁRI DÉLUTÁN
Henry Wadsworth Longfellow
A nap sötétlő,
már-már az éj jő,
megfagy a tócsa,
a víz, a nád.
már-már az éj jő,
megfagy a tócsa,
a víz, a nád.
A felleg öblén
lobog a rőt fény,
s beizza a ház
sok ablakát.
lobog a rőt fény,
s beizza a ház
sok ablakát.
A puha hó hull:
az út a hótul
nem látszik immár,
mindent belep.
az út a hótul
nem látszik immár,
mindent belep.
A néma pusztán
ködökben úszván
lassan kígyózik
egy gyászmenet.
ködökben úszván
lassan kígyózik
egy gyászmenet.
Szól a harangszó,
s oly messzehangzó
a bánatom, mint
a tompa hang:
s oly messzehangzó
a bánatom, mint
a tompa hang:
árny árnyra lebben,
bú sír szivemben,
zokogva kong, mint
a gyászharang.
bú sír szivemben,
zokogva kong, mint
a gyászharang.
