Kosztolányi Dezső: FELESÉGEMNEK
előszót nem irok;
hogy mi a vers s a költő,
inkább legyen titok.
megtetszik teneked,
feléd repül a szélbe,
hajadra rálebeg.
és mindent megfagyaszt,
ez suttog majd e kertről
s te majd megérted azt.
hozzá, aki gyöngyház-lantján arról dalolt,
hogy az Arany Lánynak mi hószín lába volt
és kérd meg őt, e bús
írást lapozza át: talán a lapján
itt-ott szintén táncol egy-egy aranylány.