Kosztolányi Dezső: IMPRESSIONS
hull száraikról a hervadt kehely
s ahol a bükk mered az égre fel
egy elmaradt, szomorgó vadgalamb búg.
tányérja száraz lett és fekete,
beszél a kertben a szél éneke
s zizegve zúg a holt levélcsomókba.
havas pihékbe kezd szállongani
s mint vérszinű selyemnek rongyai
hevernek a rózsák is elviritva.
bámul a hold a vízre le,
mint bősz oroszlán vad szeme,
körötte rőt felleg-sörény.
egy árny az árnyban és kutat,
ugrálnak az acélrudak,
zörög a gép és dörg a ház.
amint megy a nagy, lomha dóm
s a sárga tajték hallgatón
mint omló-bomló csipke ring.