Kosztolányi Dezső: REQUIESCAT
a j ó, a hű,
szólj csöndbe, hallja tán,
hogy nő a fű.
födi penész.
Ő volt az ifjúság
s porként enyész.
mit fény fakaszt,
nő volt, édes, finom
s nem tudta azt.
van kebelén.
Ő már pihen, de fönt
a jaj enyém.
nem hallaná.
Itt nyugszik életem.
Földet reá.