Kosztolányi Dezső: HALÁLOS TAPASZTALAT
HALÁLOS TAPASZTALAT
Rainer Maria Rilke
Mit sem tudunk az útról, mely a földi
létnek titok. Nincs benne semmi bús
és nem lehet szeretni vagy gyűlölni
azt a halált, melyet egy tragikus
létnek titok. Nincs benne semmi bús
és nem lehet szeretni vagy gyűlölni
azt a halált, melyet egy tragikus
maszk torzít el, csodálatos lepelként.
Játszunk mi, ki-ki szerepet talál.
S velünk játszik, míg tetszeni szeretnénk,
bár senkinek sem tetszik, a halál.
Játszunk mi, ki-ki szerepet talál.
S velünk játszik, míg tetszeni szeretnénk,
bár senkinek sem tetszik, a halál.
De hogy te mentél, e színpadrá jött le
egy csík valóság ama résen át,
melyen te mentél: zöld igazi zöldje,
igazi napfény és igazi ág.
egy csík valóság ama résen át,
melyen te mentél: zöld igazi zöldje,
igazi napfény és igazi ág.
Mi meg tovább játszunk. Nehéz igéket
fölmondva és mozogva lassudan;
de az, ki a darabunkból kilépett
és messze van, olykor fölénk suhan,
fölmondva és mozogva lassudan;
de az, ki a darabunkból kilépett
és messze van, olykor fölénk suhan,
miként tudás, ama valóra rázva,
mit így megérzünk, ködbe veszve mi,
Úgyhogy most életünket néha lázba
játsszuk s nem is kívánunk tetszeni.
mit így megérzünk, ködbe veszve mi,
Úgyhogy most életünket néha lázba
játsszuk s nem is kívánunk tetszeni.
