Kosztolányi Dezső: OPERA
hogy szétnyúlhatnék, a karom kitárva!
A szenvedélyt bezárni egy gitárba!
Hah! zúgjon az ütem, vadul, sötéten!
s a színpad egy sarkába, én, az árva,
míg zengene a trombita s a hárfa
fölszikráznék: "Bosszú, Szerelem, Éden!"
és puha székem eltünt, mint a felleg,
bele is borzong idegem hevessen. . .
hogy a magas és roppant trambulinrul,
a fináléba magam belevessem.