Kosztolányi Dezső: UTOLSÓ ÍTÉLET
átlyukasztva, holdnál epedőbben, |
s megmarottan, síri lepedőben, |
Ámde nézd az angyalok csapatját, |
s a hívőknek hónaljába rakják |
végeztek lenn, a föld bús porában,
hogy a hónalj kis melege fújja
hogyha odanyúl az ég királya
s tetteik, érintve, megbirálja.