Kosztolányi Dezső: A FÖLDMŰVES ÉS GYERMEKEI
A FÖLDMŰVES ÉS GYERMEKEI
Jean de La Fontaine
Dolgozzatok mindig, verejtékezve, vágyón,
a pénz maga édeskeveset ér.
Egy gazdag földmíves, már a halálos ágyon,
fiait hívja s titkon így beszél:
"Ne adjátok el - mond - soha e földet,
mit apáitok is úgy örököltek:
mert kincs van rejtve lenn a mélyen,
hol, nem tudom, de rajta csak serényen,
majd megleli, ki dolgozni nem gyarló.
Már kora nyárban neki lássatok,
kapáljatok és folyton ássatok,
viruljon ki a tarló."
Az apa meghalt s minden koron át
forgatták a fiúk a boronát.
S az év végén a föld többet terem.
A kincsnek hűlt helye. De végtelen
bölcs atyjuk volt, mert bárha nincs
a mondott kincs, a munka kincs.
a pénz maga édeskeveset ér.
Egy gazdag földmíves, már a halálos ágyon,
fiait hívja s titkon így beszél:
"Ne adjátok el - mond - soha e földet,
mit apáitok is úgy örököltek:
mert kincs van rejtve lenn a mélyen,
hol, nem tudom, de rajta csak serényen,
majd megleli, ki dolgozni nem gyarló.
Már kora nyárban neki lássatok,
kapáljatok és folyton ássatok,
viruljon ki a tarló."
Az apa meghalt s minden koron át
forgatták a fiúk a boronát.
S az év végén a föld többet terem.
A kincsnek hűlt helye. De végtelen
bölcs atyjuk volt, mert bárha nincs
a mondott kincs, a munka kincs.
